Általános információk:
Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.
A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.
A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Börzsönyben fekvő Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.
A megye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.
Tavak: A megye leghíresebb és egyben az ország egyik legnevesebb tava a palotási tó, azonban az elmúlt egy-másfél évtizedben számos tározó épült, elsősorban a megye nyugati felében.
Éghajlat, időjárás
Jó, ha tudjuk...
A megye területe 2544 km2, ez az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye.
Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.