Általános információk:
Horvátország közép-európai állam, Magyarország déli szomszédja. A két ország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között Horvátország unióban volt a Magyar Királysággal. A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
Dráva-Száva-vidék: A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence és a Horvát-középhegység, keleten a Szlavón-röghegység, a Drávamenti-síkság és az Alsó-Száva-síkság.
Dinári-hegység: Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
Horvát tengerpart: az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja

Éghajlat, időjárás
Az egyes városok részletes éghajlati adatai az előrejelzési animáció alatt találhatók!
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.

Jó, ha tudjuk...
Az időjárás alakulása, hőérzetünk nagymértékben a függ a széltől, Horvátországban a legerősebb szelek a tenger mentén valamint a hegyvidéken vannak. Jellegzetes szelek az Adriai-tenger mentén:
BORA
A bóra észak-északkelet, északkelet vagy kelet-északkeleti irányból fúj, vagyis a szárazföld felől tart a partvidék felé. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti hőmérsékleti különbség miatt jön létre. A téli félévben néha heteken át dühöng, nyáron ritkább és gyengébb. A bórának vannak bizonyos előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. "felhősapkák", valamint az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A parttól távolodva csökken a bóra ereje. Nyáron általában csak pár óráig tart, de időről időre akár egy-két napig is eltarthat.
JUGO
A jugo közepes erejű délkeleti szél, amely a tengerről a szárazföld felé fúj és az egész parton jelentkezik. Mivel a tavaszi és őszi szelek közé tartozik, amelyeket eső és nedves levegő követ, a jugo nyáron nem igen jelentkezik.
MISZTRÁL
A misztrál tipikus nyári adriai szél, északnyugati irányú és egyik azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjárásra jellemzőek. A reggeli csend után, nyáron szinte szabályszerűen dél körül kezdődik el kellemes áramlása, amely kissé erősödve egészen a naplementéig eltart. Leggyakrabban az öblökben fúj.